kerestem egy gyereket, akivel megnézhetem.
nem olvastam a könyvet, viszont több barátom legkedvesebb könyve, gondoltam, idevele, lássuk, ez lesz-e az az előadás, ami rászoktathat gyerekeket a színházra.
az előtérben anyuka szabadkozik a gyerekek öltözete (tréninggatya, mackó, edzőcipő) miatt: nem tudtam, hogyan kell felöltözni... nemzeti színház!!!! mégis, mire számítottál?? nem vagyok én túlöltözős fajta, de pont a gyerekek esetében kell szerintem, hogy külsőségben is más legyen az a nap, amikor színházba megy. de legalábbis a játszóruhát hagyja otthon. szerintem.
nade. az előadás. aranyos volt, jó volt nézni a játékot és a gyerekeket, bár érdekes, hogy a kisebbek, akik nyilván nem értették még, hogy mit jelent, hogy "eljön a sötétség", hogy nem lesznek költők és versek", viszont hangosan szurkoltak a repülő kutyának a görkoris maszkos csávóval szemben, szóval ők jobban élvezték, mint az eggyel nagyobbak, akik be már nyilván nem kiabálnak és nem nevetnek a csetlő-botló bohóctréfás jeleneteken.
szerintem, ha lenne esti előadás, csak felnőtteknek, az arra jegyet váltó rajongók nagyszerűen éreznék magukat. és elég lenne egy félénk bekiabálás, és máris elszabadulna a pokol
Utolsó kommentek